Deszkatemplom

Elérhetőség

3526 Miskolc, Petőfi Sándor tér (Tetemvár)

A temetőkert bejárata egy szépen faragott székely kapu. 1698-ban e helyen már egy fatemplom állt, amit többször át-, illetve újraépítettek, majd 1938-ban lebontottak és Szeghalmy Bálint városi főmérnök tervei szerint, székely stílusú fatemplomot építettek fel.
A templom 1997. december 4-én gyújtogatás áldozatává vált. Az eredeti tervek szerint, közadakozásból újra felépített templomot 1999. május 2-án szentelték fel. 2000. október 29-én a templom közelében temették el a tervező Szeghalmy Bálint és felesége Németországból hazahozott hamvait. Szintén ekkor került sor az újonnan tervezett orgona felavatására, amellyel teljessé vált az egyházművészeti együttes

A középkorban Miskolc két elkülönült városrészben élte életét. A mai Kossuth utca vonalában húzódó csatorna választotta el egymástól az óvárost, valamint a XV. század környékén kialakult újvárost. A temetkezés helyéül a mai tetemvári temető szolgált. Az 1544. évi törökdúlás után újjáépült újváros lakóit az 1600-as évek első harmadában pestisjárvány tizedelte. Emiatt a „külső" temetőben több száz holttestet magasra hantolt tömegsírba fektettek. A helyet ettől kezdve Csontvárnak hívták, később pedig Tetemvárnak.

A tetemvári templomra utaló feljegyzések közül a legkorábbi 1698-ból való , amely szerint abban az esztendőben „zsindelyezték meg a külső temetőben lévő isteni szolgálatra emelt helyet". A helyére 1727-ben már kőalapra emelték az újabb templomot, melyet tölgyfa gerendákból ácsoltak. Ezt a fatemplomot általános istentiszteleti célokra csak 1785-1808-ig használták, mert közben ugyanis felépült a Kossuth utcai templom, amely után megint csak temetkezési célokra használták.

A következő évek és évtizedek során a templom tönkrement, a gerendázata elérett és az  összeomlás veszélye is fennállt. Az újjáépítésre azonban nem volt pénz. Lebontani nem akarták, mert a város ismert polgára, Bató István és neje jelentős pénzösszeget hagyott a templom folyamatos felújítására. „Ezen deszkatemplom tartassék fenn a legjobb karban időről időre mindaddig, míg Miskolcz városában helvét-hitvallású protestáns egyházi tagok és Egyház leendek... ha megégne is az, az alapjából, deszkából és fából építtessék fel" - olvashatjuk az 1882-ben írt végrendeletben.

A döntés végül megszületett: a templomot le kellett bontani, de hasonlóan, gerendákból kell felépíteni az újat. Az építés költségeit a Bató-alap jövedelméből és a hívek adományaiból fedezték.

Az új Deszkatemplomot 1938 szeptemberében szentelték fel, amely ettől kezdve ismét istentiszteleti hely lett. Az 1949-től különálló tetemvári gyülekezet első önálló lelkésze Dr. Szilágyi István volt. Munkáját 1986-tól Benke György folytatta. A lelkipásztori szolgálatokat 1996-tól 2007 nyaráig Dr. Kádár Péter és felesége, Dr. Kádár Péterné Balogh Mária lelkészházaspár látták el. 2007 nyarától pedig a mai napig Fehér Norbert az egyházközség lelkésze.

A templom állapota az évek során folyamatosan romlott. Közösség anyagi helyzetének javulásával , a kisebb-nagyobb felújítások, műszaki korszerűsítések követték egymást. Azonban előbb-utóbb szükség lett volna egy nagyobb rekonstrukcióra is.

1997. december 4-én hajnali 3 órakor a betörésvédelmi berendezések jelzése miatt a helyszínre érkező rendőrjárőr és egy szemtanú értesítette a tűzoltókat, hogy tüzet észleltek a Tetemvári Deszkatemplom délnyugati oldalán. A lángok gyorsan terjedtek a toronyra és a főhajó tetőzetére. A falak, a tetőszerkezet és a  zsindelyfedés is fából készült, emiatt a templom rövid idő alatt iszonyatos, a környéket és a Tetemvárat megvilágító óriási fáklyává változott. A tetőszerkezet templomtérbe zuhanó égő darabjai bútorokat, padsorokat és a kegytárgyakat is elpusztítottak. A város egyik legjelentősebb műemléke, a helyi tradíciókat őrző, „60. születésnapjára készülő" Deszkatemplom is így pusztult el.

A pusztulás döbbenetével és a részvétnyilvánításokkal egyidejűleg megfogalmazódott a közakarat, hogy a templomot újjá kell építeni! A szándékokat tükrözték a szinte azonnal befutó felajánlások és pénzadományok. Az utóbbi évtizedek építési feladataitól eltérő, különleges feladat nagy kihívást jelentett az építész szakemberek számára. A jelentkezők kötelességüknek érezték, hogy szakmai tudásukkal hozzájáruljanak a kiemelkedő jelentőségű műemléképület újjáépítéséhez.

A munkálatokat irányító szakemberek egyetértettek abban, hogy műemlékvédelmi okokból és a hívek érzelmi kötődése miatt az épületet nem szabad az alapokig visszabontani, hanem inkább meg kell menteni mindazt, ami még menthető - ezzel biztosítható a teljes hitelesség!

A bontás munkálatait kellett elvégezni először, amely által kiderült: mi az, ami maradhat, amire lehet építeni és mi az, amit feltétlenül el kell bontani. Ezután következhetett a tulajdonképpeni építés. A helyreállítási munkálatok jelentős állomása és látványos művelete volt a főtorony zárófödémére kerülő ácsszerkezetnek az 1998. július 22-i és a  szeptember 17-én a terepszinten összeállított toronycsúcs zsindelyezett állapotban való beemelése.

A templom felszentelésének 60. évfordulóján, szeptember 19-én került sor a harangszentelésre.

Az új padlófűtés a külső munkák végzésével egy időben a templom belső terében készült, a belső felületek burkolása, az épületgépészeti és villanyvezetékek szerelése is. Ezáltal lehetővé vált, hogy a templomukat egy éve nélkülöző hívek gyertyafény mellett ünnepelhették a karácsonyt.

 

A templom műszaki átadására 1999. április 9-én került sor, amikor is elkezdték beszállítani az elkészült bútorokat. Kezdettől fogva kiemelt kérdés volt a következő: Milyen belső elrendezés tekinthető eredetinek? Kevesen tudták, hogy az 1938-ban épült templom eredetileg a református templomok hagyományával egyezően „centrális" elrendezésben készülté. Az úrasztala és a szószék nem a hosszhajó tengelyében helyezkedett el, hanem arra merőlegesen, oldalt a főtoronnyal szemben. A átrendezésre az 1950-es évek elején került sor, amikor is a bútorokat a templomhajó tengelyébe helyezték át. Abban az időben a gyülekezet igényeinek az az elrendezés felelt meg. Ezek az igények mára azonban megváltoztak,ezt mutatja az is, hogy a különböző temetések alkalmával használatos ún. cintermet is megtöltötték az istentiszteletre érkező hívek.

Az orgona újjáépítése 2000. évben folyt Albert Miklós terve és munkája alapján. A hangszerek királynője egy 21 regiszteres, 2 manuálos, mechanikus hangképzésű orgona, amelybe az elektronika csak a regisztratúrába van beépítve.

A nyugati pengefal, a déli kapuzat és a kiskarzat csúcsíve az ősi magyar rovásírás S betűjét formázza meg, amely a mennyboltnak a  szimbóluma.Ez illeszkedik a padfőkön látható életfavirág mintájának a közepébe. A nyugati ólomüvegek rekonstrukcióját Horváth Mária üvegtervező készítette a kehely, az égő szívet tartó kéz és a Szentlélek-galamb a református jelképek szerint az úrvacsorát, az Istennek szentelt életet és a Szentlélek munkáját idézi.

A református egyház címerének elemeit ábrázolják a keleti ólomüvegek, melyek Kovács Keve János munkái: a zászlós bárány a Krisztus-szimbólumot, az égő napkorong Krisztus dicsőségét szimbolizálja, a főnixmadár pedig a feltámadást, a reformációt. Az utóbbi jelkép látható a szószékkoronán is. Az úrasztala központi reliefje kehelyábrázolás, fedőlapjának kerete a kétszáz éves délvidéki szentlászlói templom tölgyfakapujából való. A templom belsejének a  fűrészelt és faragott mintái: a szív, a székely-csillag, az andráskereszt, a tulipán ősi magyar és keresztyén jelképeink ékes darabjai.

A templom faanyaga 95%-ban fenyő (vörös, borovi és lúc). Az épület térdhajtásos, ikerdúcolásos-függesztéses szerkezete a székely építőmesterek hagyománya, amelyet a hajdani tervező, Szeghalmy Bálint elsőként itt elevenített föl a XX. században.

A Deszkatemplom egész ikonográfiáját díszítő jelképábrái, az élet és a halál találkozását fejezik ki, amelyben az élet Krisztus ereje által diadalmaskodik.

"Isten dicsőségére és az emberi múlandóság
emlékezetére,
fából és deszkából épült Bató István
s neje, Imre Eszter
alapítványából és az áldozatkész hívek
adományiból.

1938
"Lángba borították szent helyedet, porig alázták
neved hajlékát"
"Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a
régi alapokra"
"Ti magatok is mint élő kövek épüljetek lelki
házzá!"

1999
E szent hely a keresztyénség és a magyarság
áldozatából újjáépült hamvaiból,
felszentelték Orbán Viktor miniszterelnök és
Kobold Tamás polgármester jelenlétében.
Egyedül Istené a dicsőség!"

 

Az újjáépült Deszkatemplom rovásírásos felirata a legénykarzat gerendáján olvasható.

A tetemvári gyülekezet újra birtokba vehette kedves templomát, nem csak a megújult külsővel és belsővel, hanem a megváltozott templomtérrel együtt, amely nem csak a főbútorok elhelyezkedését érinti. A változtatásokat két támadhatatlan igény és a „véletlen" szülte. A presbitérium elvárása volt az, hogy a templom befogadóképessége növekedjen. Mivel a nyugati falról korábbi helyére került az Úr asztala, valamint az ottani ólomüveg ablakok alatt kialakították a legénykarzatot. A bővítés folyamatát a véletlen is segítette. A templomtérben a toronybelső oldalán előbukkant egy addig bedeszkázott, így nem ismert csúcsív. Azonban nem lehet tudni, hogy miért és mikor tüntették el, de ez már nem is fontos. Megszületett a döntés: a csúcsívet megtartva, e részen egy újabb, férőhelyeket jelentő karzatot alakítanak ki,elé pedig karzatmellvédet építenek, amely párja a leánykarzatnak és az új legénykarzatnak.


Az épület látogatható istentiszteleti alkalmakon vagy előzetes bejelentkezés után hétköznapokon 9:00 és 12:00 óra, valamint 13:00 és 16:00 óra között.

Bejelentkezés a templom gondnokánál szükséges az alábbi telefonszámon és e-mail címen:
+ 36 30 407 7496, csanyibela55@gmail.com.

A belépő ára 400 Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 250 Ft.